Út a papírokhoz...
Út a papírokhoz... 
Diagnózis, szakértői vélemény, SNI – Hogy is van ez?
0. Ha egy gyereknél felmerül az ADHD, autizmus spektrumzavar vagy más fejlődési eltérés gyanúja, sok szülő tanácstalanul áll: Hol kell elkezdeni? Kihez kell fordulni? Hogy lesz a diagnózisból sajátos nevelési igény?
Vizsgálati utak
1. Pszichiátriai diagnózis
– Ez az egészségügyi rendszer része.
– Gyermekpszichiáter adhat diagnózist (pl. ADHD, autizmus spektrumzavar, szorongásos zavar stb.). Magyarországon a hivatalos, "papíron is elfogadott" diagnózist ADHD és autizmus spektumzavar esetén gyermekpszichiáter írja le, de gyakran a gyermekneurológus is kezdeményezi a vizsgálatot, és ő is javaslatot tehet.
– A diagnózist megelőzheti pszichológiai vizsgálat (pl. idegrendszeri éretlenség, figyelem, szociális készségek).
– A diagnózis orvosi dokumentum, TAJ-alapon történik.
2. Szakértői vélemény – a pedagógiai rendszer szűrője
– A Pedagógiai Szakszolgálat (pl. járási szakszolgálat vagy megyei szakértői bizottság) végzi.
– Célja, hogy a gyermek megkapja a megfelelő iskolai támogatást.
– Itt dől el, hogy a gyermek:
SNI (sajátos nevelési igényű) – pl. autizmus, ADHD, tanulási zavar
BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) – ha még nem áll fenn súlyos zavar, de támogatás szükséges
Fontos: egy gyermek lehet ADHD-s a pszichiáternél, de ha a szakszolgálat nem látja olyan súlyosnak, nem feltétlenül lesz SNI-s. Vagy fordítva!
3. Hol találkozik az egészségügy és az iskola?
– A pszichiátriai diagnózis segíthet a pedagógiai rendszernek, de nem helyettesíti a szakszolgálati vizsgálatot.
– Az iskola csak akkor tud hivatalosan kedvezményeket vagy fejlesztést biztosítani, ha a szakszolgálat szakvéleményt ad.
– A jó együttműködés kulcs: szülő + iskola + szakemberek közösen keresik a gyermek legjobb támogatási formáját.
Mit tehetsz szülőként, ha gyanakszol?
Beszélj az óvónővel/tanárral – Ők rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, és fontos jeleket vehetnek észre, amit otthon nem biztos, hogy tapasztalsz. Kérdezd meg:
– Ők is érzékelik, amit te?
– Hogyan viselkedik a gyerek a közösségben?
– Szerintük indokolt lenne továbblépni?
Fordulj a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz
– Ők az állami rendszer részei, minden járásban működik ilyen intézmény.
– A szülő önállóan is kérheti a vizsgálatot (nem kell hozzá óvoda, iskola vagy orvos javaslata).
– A szakszolgálatok elérhetőségét megtalálod a Köznevelési Információs Rendszerben vagy az Oktatási Hivatal oldalán.
– A kérvényt általában egy formanyomtatványon kell beadni (ezt letöltheted az adott szakszolgálat weboldaláról vagy személyesen kérheted).
Célszerű írásban kérni, és a gyermek problémáit konkrét példákkal alátámasztani.
Pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményezhetsz párhuzamosan
– Ehhez háziorvosi vagy gyermekorvosi beutaló szükséges.
– A gyermekpszichiátriai ellátás az egészségügyi rendszer része (kórházak pszichiátriai szakrendelésén vagy egyes fejlesztőközpontokban elérhető).
– Várólista sok helyen sajnos hosszú lehet – érdemes időben bejelentkezni!
– A pszichiáter vagy gyermekpszichológus többféle vizsgálat után állíthat fel diagnózist (pl. ADHD, autizmus, szorongás stb.).
Fontos: A két rendszer külön működik, de összeérhet!
– A pszichiáter diagnózisa fontos orvosi alap, de az iskola csak akkor tud hivatalosan fejlesztést, kedvezményeket adni, ha a szakszolgálat is készít szakértői véleményt.
– A szakszolgálat gyakran bekéri az orvosi papírokat is, ezért jó, ha párhuzamosan haladsz.
Ne maradj egyedül – kérj segítséget!
– Beszélhetsz iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal, vagy más szülőkkel is, akik már végigjárták ezt az utat.
– A legfontosabb: nem késel el semmivel, ha időben lépsz. A korai felismerés és támogatás életre szóló segítség lehet a gyereknek.
A cél nem a „címkézés”, hanem az, hogy a gyerek megkapja azt a támogatást, amire szüksége van ahhoz, hogy kibontakozhasson.
forrás: Iskolatáska facebook oldal
